Nagyszüleim, Ti drágák,
mikor elmentetek, lettünk félig árvák.

Ti vagytok, akik egész életben csak a szeretet
s a becsület útját járták,
s cserébe tölünk csak egy őszinte mosolyt, az ölelést várták.

Ti vagytok ma is az élet,
bár mosolyotok s csillogó tekintetetek szinte már semmivé lett.

Itt vagytok Ti örökre belül,
várjuk, hogy arcotokon újra az a csodás mosoly egyszer még felderül.

Találkozunk,
mikor majd a mi szívünk is
a végső álomra szenderül.

TM