/Kiskundorozsma/
Emlékeimben még visszajárok,
A gangokon paprikafüzéreket látok.
S illata száll az őszben,
Ételt fűszerez minden üstben.
A teraszok felkötözött piros láncai
Ragyognak az őszi napfényben.
Mintha a nap tüzes lángja
Költözött volna a paprikába...
Piros kalárist szorgos kezek fonták,
Föld termette piros aranyát.
Az őszi napsugár táncos kedve
A paprika kalárist pirosra érlelte...
Én most is látom szorgos kezek láncát,
Ízlelem a piros arany zamatát.
Gondolataimban visszatérek,
Megcsillannak előttem rőt emlékképek,
S dicsérem a szorgos kezeket...
Melyek a paprikát kalárisba fűzték,
Dicsérem a megfáradt embert.
Ki korán kelt, s dolgozott, míg a nap lement,
Az őszi bágyadt napsugár ismét táncol...
Szellő járja át a fürtöket,
Érik Szeged és környéke piros aranya.
Áldalak és nem feledem neved soha...
Mosonmagyaróvár, 2015.szeptember 12.
TM
