Harmadik nap.
   Az idő kicsit elromlott. Pedig ma a strand volt a célpont. Reggeli után a vízpart kellékei be a táskába, fürdőruha ruha alá, indulhatunk. Kilépünk a kapun, és pár lépés, csepereg az eső! Kicsik szája sírásra áll, vissza kell menni, más programot kell kitalálni. Közös megegyezés alapján irány a bazársor! Mindent meg lehet fogni, próbálni a kalapokat, plüssöket simogatni, ásványokat nézegetni. Végül ez is jó móka lett, az idő csak úgy elszaladt, máris ebédidő van. Az étteremben finom ételekből lehet választani, kipróbálni szokatlan ízeket, jégkásával csillapítani a szomjúságot. Bizony elfárad a kis csapat, jöhet a délutáni szieszta. És a nap kisüt délután, mégiscsak elmegyünk a strandra. Itt vár a meglepetés, hiszen egyedül vagyunk az egész strandon. Homoksütik készülnek, a csúszdára a vödörből vizet öntenek, gyorsabb a lecsúszás, alatta pocsolya, ebbe cuppannak bele, minden csupa sár. Kacagás, jókedv tölti be a partot, az sem baj, hogy újabb felhők gyülekeznek. Pár csepp eső, futás a bódéhoz, jöhet a finom tejfölös-sajtos lángos. A délután lassan véget ér, indulás haza. És a napfény pontja a buszról leszállva éri a társaságot. Az égből az eső úgy ömlik, mintha dézsából öntené az esők istene. Van ám kacagás, míg hazafutunk, teljesen elázva, a strandolás élménye bekúszik az élmények tárházába. Forró zuhany, hajszárítás, és a nap már újra az égen nézeget.
   Elégedetten szemléli, ez egy nagyon jó nap volt!

TM