Így is lehetett volna...
Mintha ma lett volna,
napfény játszott hajadon,
csillagok ragyogtak szemedben,
kacagtam a szavadon.
Meleg kezedben pihent kezem,
sétáltunk a vízparton,
lábnyomaink maradtak
a víztől ázott homokon.
Kopott padon ücsörögtünk,
hallgattuk a hullámokat,
és a mólón beszélgető,
csendes szavú horgászokat.
A hold fényes ezüst hídja
csillogott a tó vízén,
kis vitorlás ringatózott
békésen a part szélén.
Távolból egy halk fuvallat,
vele harmonikaszó,
nyugodt volt a nyári este,
lágyan elandalító.
Így volt...
Mintha ma lett volna,
napfény játszott egy kupacon,
meleg sör volt az üvegben,
kacagtam a hasadon.
Zsebedben volt mindkét kezed,
sétáltunk az aszfalton,
lábnyomaink maradtak
sok széttaposott rovaron.
Kopott padon ücsörögtünk,
elkergettük a sirályokat,
hallgattuk a mólón ülő,
szitkozódó horgászokat.
A hold fényes ezüst hídja
csillogott a tó vízén,
kis vitorlás ringatózott,
csattogott a part szélén.
Távolból egy halk fuvallat,
vele részeg nótaszó,
végül a szép nyári este
megjött a sok vérszívó.
TM