Vigyázz, mert egyszer megszeretsz,
Meghalsz értem, s én áldott leszek.
Mellém fekszel a síri nagy gödörbe,
Keresztünkön ott lesz, hogy "örökre".

És én majd teérted szintén meghalok,
Kitárt karjaimmal az Istenig futok.
Arra kérem, lelkünket ragassza egybe,
S tegye mellénk abba a rút gödörbe.

Álmod leszek, hol már semmi se fáj,
Betakar minket az édes éji homály,
De karom vágyón már örökkön ölel,
A mérgező világ lelkünk már nem éri el.

Itt van minden, mit annyira akartunk,
Szánkon vigyázzuk örök élet csókunk.
Lelkünk egymásnak ekként teremtetett,
Aludj szerelmem, már itt vagyok veled.