Ragyogott a nap ezer sugárral.
Érett a csipkebogyó piros orcával.
Kertem közepén féltve őriztem.
Minden évben bő termést ígért nekem.

Elszedtem aranyát az ősznek!
Örültem a szép termésnek.
Nagyfiam segített nekem.
Nagyon kedves volt, örült a lelkem!

„Holnap folytatjuk”… mondta kedvesen.
„Látom, fáradt vagy már rendesen!”
„Két vödör tele, elég az egyszerre,
Sok munka lesz így is vele!”

Eltűnt másnap a ragyogó napsugár,
Kegyetlen szél fújt, szenvedett a határ.
Eleredt a felhőknek égi csatornája.
Beköszöntött az ősz, hideget hozott a tájra.

De azért én mégis remélem,
„Öregasszonyok nyara” visszahozza a meleget szépen.
Megzabolázza a kilépett folyók árját!
Ragyogó napsugár még melengeti a szívek vágyát.

Mosonmagyaróvár, 2024. szeptember 15.