Csodaszép pillangószárnyon jön éjjel a vágy,
lehelet finoman a kezemre száll,
meglebegteti színpompás szárnyát,
rám nézett, és csodára várt!
Kint esik az eső,
a véget nem érő,
kopogva földet ér,
mint ezernyi könnycsepp
gurul szerteszét.
Messze a csoda még,
pedig rá várok oly rég.
Már megérintett a gyönyör mámora,
azóta vágyom rá újra.
Vállamra hajtja fejét a holdsugár,
ő is most az égen egyedül jár.
Nem látni a sok csillagot,
szívem a messzeségért zokogott.
Hiába miden, az eső esik,
a szívem nélküled nem nyugszik.
Jó lenne aludni már,
de a gondolatom messze jár!
Valahol talán a kedves is érzi,
nélküle nem tudok létezni!
Lassan nehezül a szempillám,
álomport szórt az éjszaka reám.
Elalszom lassan én is már!

2023. december 23.