Volt egy nyár,
egy csodálatos nyár,
azt hittük, sosem lesz vége már,
de jött az ősz, és ködfátylát borította ránk,
s mi viszavágytunk a nyárba,
mely felénk két karját kitárta.
Gyere és ölelj édesem újra át,
oly finoman, oly puhán,
mint lágy, nyári szellő érinti hajnalban
a harmatcseppet a még szunnyadó virágok szirmán.
Gyere és ölelj édesem újra át,
hogy érezzem az ébredő vágyad vad tombolását,
mely mint a vulkán, ha kitör,
s ontja izzó láváját.
A vágyak, ha találkoznak ily csillagfényes éjjelen,
akkor a beteljesült szerelem sikolya száll a légben,
a szenvedély hevében.
Ó, mily szép a boldog beteljesülés,
egymás karjában az elcsendesülés,
szemed íriszén megcsillan a csillagfény,
lassan nyugszik a csend,
az árny eltűnik körülöttünk, minden megszűnik.
Csak Te és Én,
így maradjon örökké!
Még akkor is, ha jön a tél!

2023. december 2.