Elmúlt az ősz, s búcsúzik már,
Álmosan süt a napsugár.
Fák, bokrok lehullajtották levelüket,
Rőt, sárga levélszőnyeget terítettek.
Kertem lakója kis cinegemadár,
Közeleg a tél, elmúlt az ősz is már.
Fürgén ugrándozik a kerti padon,
S tovaszáll, s vele a gondolatom.
Mi lesz veled, ha lehull a hótakaró?
Talán az üres fészkekben leszel lakó?
Azok adnak neked meleget?
Hó elől menedéket?
Védelmez talán a fenyőfa ága,
Hótakaró lesz annak ruhája.
Örülök, hogy kertünkben maradtál,
Kedves éneked hozzánk száll.
Kinyitom résnyire ablakomat,
Hadd halljam szép hangodat.
Kis unokám boldogan integet neked,
S mondogat egy kedves verset.
Mosonmagyaróvár, 2019. november 28.