Szent Erzsébet, magyarok szentje,
Kenyerét a köténye alá rejtette.
Szegény éhezőket így etette,
Galamb képében szállt el kenyere.
Hiába vigyázták, hiába dorgálták,
Szíve szeretetét elvenni nem tudták.
Önként adott a szegénynek, nem számításból,
Évszázadokon át is emlékeznek szíve jóságáról.
Ezért a magyarság szentjei közé emelte,
Szegénységet segítette, tiszta volt a lelke.
Hálából nevére mindig emlékezünk,
Erzsébet napján minden Erzsébetet köszöntünk.
Legyetek ti is hozzá hasonló,
Rohanó, világunkban a szegényt felkaroló.
Kenyeret adjatok, kire rászorult az ínség,
Mentsétek az embert, ha rászakad az ég.
Az élet forgandó, hol lenn, hol fenn a kerék,
Szegények áldják most is Szent Erzsébet nevét.
Segítsetek a rászorulóknak,
Akkor is, ha hálából ők csak köszönetet adnak.
Mosonmagyaróvár, 2018. november 24.
