A Kis-Balaton partján
learatták már a nádat,
fel is rakták őket szép gúlákba,
egymás után szép sorjában.
A Kis-Balaton oly csodás,
télen, nyáron más és más,
sok vízimadár itt telel át.
Zajosak a madarak,
egymásnak mindent elmondanak,
hol található a legjobb falat.
A befagyott tó vizén
ők büszkén járnak,
naponta többször felszállnak,
de mindig visszatalálnak.
Ők bizony a jégen sem csúszkálnak.
Eledelt mindig találnak,
az emberek sok helyen
nekik léket vágnak,
a madarak ott halásznak,
finom falatokra rátalálnak.
Csodás, tiszta a téli égbolt,
sehol egy felhő,
várják már nagyon a madarak is,
hogy a szép tavasz mikor jő.
Ha végre itt a szép tavasz,
zöldül a nádas, a káka,
a fűzfa vízbe hajló ága,
virágillat borítja a tópartot,
akkor aztán megélénkül újra a nádas.
Vízimadarak százai költik itt ki a fiókáikat,
s őrzi gyermekeit a hattyú, a vadlúd,
a vízicsibe és a vadkacsa,
s még sok-sok vízimadárka.
Úsznak szüleik után a csibék szépen, sorban,
fészkében kikelt a nádirigó, és a poszáta.
Vidám madárdal száll a szélben,
hirdetve, megjött a tavasz
a Kis-Balaton vizére!

2023. november 4.