A folyó andalgott
Míg szívem hallgatott
Hallgatta a madár énekét
A méh döngicsélését
Hallgatott egy hívó szóra
Merengtem a csend magányban
Hogy nyílik a tavi rózsa
Hogy simul a víz sodra a partra
Fehér liliom nyílik a lankán…..
S én vártam rád
Tudtam hogy eljössz egyszer
Virágcsokorral kezedben
Szeretet hozol a szívedben
Vártam rád
Órák múltak simultak tova
A folyón táncot járt a nap sugara
Lassan az alkony leszállt
S te eljöttél ,szemedben könnyel
Virágcsokorral kezedben
Csak azt tudtad mondani:
Ne menj el ????!!!!!
A SORS hálóját szőtte
Én búcsúzni jöttem
S nekem is hullott könnyem
Elfordítottam fejem
Hogy ne lásd a búcsú fáj nekem
A folyó suttogott csendben
S hullámait tovasodorta,mint emlékem

Már rég nem várok rád
Azóta üres a part,virág nyílik
Száz színű virág virít
A méh virágról-virágra zümmög
Liliom bódító illatával köszönt
Elmúltak a nyarak,ősz egymás után
Kikeletek is eljöttek már
Csend honol a folyó partján
Évek múltak ,jöttek,elköszöntek
Csak a tavirózsa nem nyílt többet
Valami titok járta
Nem nyílott ki rózsaszín virága
S a folyó vize csak elfolydogál csendben
Mint az örök emlék elcsitul szívünkben

2O14.O2.18.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna