Kedves Barátaim!

Számolatlanul vágtatnak a napok, ha nem vigyázunk...hamarosan itt a Húsvét...és ha jól viseljük magunkat, tettrekész rendőreink az idén is meglepivel várják az autósokat az utakon :) Ezért aztán megosztom Veletek tavaly Húsvétkor átélt személyes élményemet:

"A húsvéti ünnepek alatti razzián a szabályosan közlekedő sofőrök csokitojást kapnak a rendőröktől."-olvastam a neten, az újságokban és miközben a mi autónkkal (Suzukival) robogtunk Pest felé, a kereskedelmi rádiók is ezt harsogták.

    Ez aztán a valami! Végre nem csak büntetnek, hanem jutalmaznak is a rend tisztelt őrei. Persze, ha jobban belegondolok, nem igen értem, hogy miért kell jutalmazni azokat, akik betartják a szabályokat? Szerintem a zsuruk is ismerik a szólást: "A szabályok azért vannak, hogy megszegjék őket" és legalább Húsvétkor megpróbálják a sofőröket jobb belátásra bírni.

   Mindenesetre felcsigázott engem a lehetőség, ezért szegény életem párját elkezdtem gyötörni, hogy keressünk valahol egy járőrkocsit. Keresztbe-kasul furikáztuk a várost, de egy fia rendőrt nem találtunk. Már kezdtem gyanakodni, hogy a hír kacsa lehet, amikor is a Vágóhíd utcában kígyózó kocsisorba futottunk bele.

   Először azt hittük, valami baleset történt, de két óra araszolás után megpillantottuk a forgalmi dugó tárgyát egy járőrkocsit és két snájdig rendőrt. Az ünnepi akcióra való tekintettel két csinos nyuszilányt rendelt ki melléjük a BRFK, ők osztogatták a pirostojásokat. A férfi vezetők grátisz nyuszi-puszit is kaptak. Bevallom őszintén nem örültem, hogy a Zuramat két nyuszilány plusz jutalomban fogja részesíteni, de a párom teljesen fel volt villanyozva.
Mikor sorra kerültünk, bizony a férjem is főtt a saját leviben.
-  Jó napot! -szólította meg életem párját a rendőr.
- Kérem a jogosítványt, forgalmit, törzskönyvet, személyi igazolványt, születési anyakönyvi kivonatot, oltási könyvet, biztosítási kötvényt, igazolást a súlyadó befizetéséről, 30 napnál nem régebbi elsősegély dobozt, háromszöget, pótkereket, szerszámkészletet, izzókészletet és az utasok száma szerinti láthatósági mellényt, valamint egy gyerekülést.

Szegény uram csak hápogott:
- Kérem mi már nyugdíjasok vagyunk, a gyermekeink régen kirepültek!
- Igen Uram! Becses neje is kirepülhet, ha nem szíjazza gyerekülésbe, hisz ahogy elnézem, nincs a hölgy 150 centi. Jól van, ezt még elnézzük, de a továbbiakban nincs lazítás! Kérem álljon a záróvonalra, csukja be a szemét miközben nyílegyenesen végig megy a fehér csíkon, ismételje el hússzor hangosan és érthetően: Rabindranath Tagore. Ha mindez hibátlanul sikerül megfújhatja a szondát.

    Öregecske férjem halált megvető bátorsággal gyürkőzött neki a feladatnak.
Miután minden kritériumnak megfelelt, mit volt mit tenni szegény nyuszilányoknak, kénytelenek voltak megajándékozni őt egy pirostojással és két cuppanós puszival.
   
   Boldog elégedettséggel tértünk haza...hiába jó is az, ha Húsvétkor megérdemelt pirostojás üti az ember markát.

    Éljenek rendőreink, akik szolgálnak és védenek, no meg csokitojást osztogatnak és nem tartanak be azoknak, akik betartják a szabályokat.