Amit mond múló idő, ne kérd tőle számon,
elvesznek a fájó percek, túllépsz a rácson,
vállaltad verseket írsz, lelkedet kitárod,
elrejtett emlékeid, sorra mind kiásod.

Mozdonyfüstös éjszaka, csillagtalan egén,
sok álmod már elúszott Drávának a vizén,
tölgyerdőknek avarján süpped bele lábad,
szép után így fokozódik benned a vágyad.

Sok sok napon át szenvedés viselte tested,
gyötrelmese voltak ám a kórházi estek,
orvosoknak hada, és nővérek csapata,
így lett hát sikeres a gyógyító nagy csata.

Barcs.- Varga István - 2021..06.01.