Évszázadok versfodrában,
ének zeng a rímcsokrában,
vonó húzza a dallamát,
boldogságot, vagy balladát.

Van mikor csak vágyakat ír,
papírra néha könnyeket sír,
szép Honáról népéhez szól,
rázza fel így álmaiból.

Van ki rávési, fűzfapoéta,
így is éri néha kritika,
erős héj védi a klubbot,
írói elefántcsont tornyot.

E pársorral így hajtok fejet,
köszöntöm költészet ünnepet,
magyar költőnek születését,
sok versnek a küldetését.

-írta-Varga-2021.04.11.