Kedves Barátaim!

Nagy bajban vagyok. Elhatároztam részt veszek a Jucika féle játékban. Igen jónak tartom. Segítségével még jobban megismerhetjük egymást, és még családiasabb lehet kapcsolatunk.

Bizonyára kíváncsiak vagytok. Akkor meg mi a bajom?

Nos, elárulom nektek. Nem tudok közületek választani. Ki legyen az a magyarerős társam, akit reflektorfénybe helyezek? Ezért úgy határoztam, mindnyájatokhoz szólok. Hisz számomra valamennyien fontosak és kedvesek vagytok. Még olyanok is, akikkel eddig valamiért nem sikerült személyesen találkozni. Ami késik, az nem múlik.

Úgy érzem, mi egy nagy család vagyunk, olyan emberek, akik szeretik hazájukat, és amikor meghalljuk: Trianon, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Őrvidék egyszerre dobban a szívünk.

Nem kell ezen csodálkozni, ezek mi vagyunk, magyarok, székelyek. Itt élünk és halunk Kárpátok ölelő karjában. Össze kell fognunk, együtt kell munkálkodnunk, hogy Magyarország újból nagy legyen. Nem szabad beletörődnünk, akár egy pillanatra sem hazánk feldarabolásába, még ha ez sokszor lehetetlennek is tűnik. Országunk, hazánk erőszakos megnyomorítása senkinek sem jó. Érzik ezt a románok, szlovákok meg mindenki, aki e területen és közelében élnek. Ezért is követnek el mindent, még a hazugságtól sem rettenek vissza, hogy megtartsák az igazságtalanul megszerzett területeket.

Igaz már majdnem egy évszázad telt el a trianoni békediktátum óta, és éppen minap hallottam valakitől lemondóan, hogy kár akármit is tenni az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Magyarország fölött elszállt az idő. Ha az időkerekét nem is lehet visszaforgatni, a reményt, ami szívünkben él, nem szabad feladni. El fog jönni még a mi időnk és a turulul – madár újból a magasba száll.

Számomra ez nem valami délibábos képzelgés. Valami itt bent azt súgja, higgyek benne, és keressem azoknak a társaságát, akik hasonlóan gondolkodnak.

Bennetek ezt megtaláltam. Köszönöm Barátaim. Ti reményt adtatok és adtok, hogy veletek együtt kitartsak. Amíg szívemen csak egy csepp vár is átfolyik, addig képességeim szerint azon szeretnék fáradozni, hogy népünknek jobb legyen.

Számítok Rátok.

Fogadjátok el tőlem ezeket a gondolatokat, Juci által elindított játék gyanánt. Mindenkit magamhoz ölelek, mert egyek vagyunk.

-Apáti Kovács Béla (Adalberto) -