Kérdezem a Napot a fogyó Holdat,
mondjatok híreket, milyen lesz a holnap?
Erdőben járva kérdezem a Teremtőt,
mondjál nekem valamit, mondjál jövendőt!

Hiába figyelek, fülembe nem súgnak,
hiába hallgatok fák csak széltől zúgnak.
Magamtól kérdezem, miért vet a kertész,
tán bízik, hogy belőle jó lesz a termés?

Nagyapa kinek ültet még diófát?
Kinek reméli a megtermett dióját?
A madár is rakja tavasszal fészkét,
a méh is gyűjti kaptárba édes mézét.

A természet rendje, készülni jövőre,
hinni, hogy a világ megmarad örökre.
Vigyázz rám, a jövő így üzent a múltnak,
hisz múlt nélkül többé nem is lenne holnap!