Az elmúlt század közepén,
Szerelmes ifjú házaspár,
Boldogan élt az erdőben,
Otthonukban egy szép tanyán.

Egymásért mindent megtettek,
Szorgalmasan dolgoztak,
Kiskertet, szőlőt műveltek,
Szántottak, vetettek, arattak.

Az ifjú férjet 56-ban,
Aknaszilánk vakká tette,
Holtodiglan-holtomiglan,
Neje kitartott mellette.

Hit, akarat és szeretet,
Együtt oly erős volt bennük,
Nyolc menhelyi kisgyermeket,
Sikerült felnevelniük.

A házaspárnak e tette,
A jó Isten ajándéka,
Ha nincs a férj balesete,
Talán meg sem történt volna.

Öt fiú és két leány,
Önálló életet kezdtek,
Legkisebbik amíg éltek,
Hálával gondozta őket.

A család tanyája mára,
"Helytörténeti Gyűjtemény",
A vak férfi nevét kapta,
Őrzi elődök értékét.

2017.06. 16.