Az örök életnek virágát,
csak nem nekem szakítod?
Kíváncsivá teszel engem,
át hogyan miképp adod?

Tiltott gyümölcs volt az alma,
lám az intelmet hanyagoltad,
amott a kígyóba bújt ördög,
biztatott téged, hogy szakítsad.

De ez nem az örök élet virága,
hanem a boldog szerelmeseké,
akik idő végezetéig maradnak,
egymásnak örökös, örökké.

Így majd csak annak nyújtsad,
kiben a láng kitartóan tombolt,
így csalódás ne fájdítsa szívemet,
legyen tanúm a szivárványos égbolt.

Írta-Varga István- Barcs.