Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Sima István

Sima István
Sima István képe

Erdőszéli Szutyok

Rovatok: 
Vers

Illusztráció Tarcsay Béla festménye

Szutyi kutyám! Látod, jó az Isten, jót ád
Elvezérelt minket az erdő szélre - Hozzád.
Otthonra cserélted a poros, sáros portát,
S levettük válladról a "lesz-e ma koszt?" gondját

Sima István
Sima István képe

Harmónia

Rovatok: 
Vers

Lőrincz Mária Magdolna azonos című festménye elé

E vérző, vad világban
Rózsaszín csend altat,
Sápadt, szép orcádon
Látom a nyugalmat.
Szíved a lelkeddel
Egy ritmusra dobban,
Harmóniát talált,
S békét az álmokban…

 

Sima István
Sima István képe

...és megint a Balaton

Rovatok: 
Vers

És megint a Balaton!
Mert betelni nem lehet vele
Mert mindig változó,mindig más arcot mutat
Hazánknak édes tengere

Sima István
Sima István képe

Crikvenica

Rovatok: 
Vers

Crikvenica tengerbe szakadó meredek partján állok
Perzseli bőröm a nyári Nap heve
Ám e forróságot mérsékli kissé
Az Adria örökös, üdítő szele

Sima István
Sima István képe

A Föld öreg vándora

Rovatok: 
Vers

Honnan jöttél Te Ember?
S mondd, hová sietsz?
Mi az, mit végeddel
Magaddal vihetsz?

Sima István
Sima István képe

Könyvek

Rovatok: 
Vers

Van könyvem, míves, bőrkötéses
Van díszes vászonba kötött.
Van keményfedelű, színes, képes.

Sima István
Sima István képe

A politika

Rovatok: 
Vers

A politika? - csak hangzatos szavak
Csak ideák, mik lázítanak
Ígéretek - be nem válthatók

Sima István
Sima István képe

Kutyasétáltatás

Rovatok: 
Vers

A vasúti töltés mellett
Ócska hinta lánca kerreg,
Ahogy löknek rajta egyet
Áll, s hallgatja két legény,
A kutyám meg én

Sima István
Sima István képe

Gondviselés

Rovatok: 
Vers

Milyen anya az, ki eldobja gyermekét?!
A túléléshez sem hagyva már esélyt.
Ő nem érdemel - csak megvetést!

Sima István
Sima István képe

Nagyvárosi nyüzsgés

Rovatok: 
Vers

A járdákon emberár hömpölyög
Az utakon araszoló autók sora
Mint felbolydult hangyaboly, nyüzsög a város
Mindenki tart valahova

Sima István
Sima István képe

A költő lelke

Rovatok: 
Vers

Illusztráció - B. Tóth Éva - Szívhang című festménye

A vers – őszinte tükör, a vers a költő lelke
A sorokban benne van, hol nyíltan, hol rejtve
Életének minden egyes öröme, keserve

Sima István
Sima István képe

A Magyar lélek

Rovatok: 
Vers

Az emberi gyarlóság, a sóvár önös érdek
Hányszor ásta sírját már ennek a népnek?!
Széthúzás, irigység - ősi magyar átok
Mely mételyez lelket, mérgez barátságot

 
Sima István
Sima István képe

Vörösen izzik a rét

Rovatok: 
Vers

Vörösen izzik a rét
Pipacsok erdeje lepi a mezőt, s az út menti rézsűket
Vigyázz, hogy hova lépsz!
Ne bántsa lábad törékeny létüket!

 
Sima István
Sima István képe

Aranykapu

Rovatok: 
Vers

Élete hajóját a Nap felé vezette,
Mert Ő szándékoltan csak a fényt kereste
A csillámló víztükör kápráztató tánca
Ösztökélte újabb, s újabb alkotásra.

Sima István
Sima István képe

Alsóőrsi esték

Rovatok: 
Vers
Az esti szél a parti sáv fölött
A szőlőskerteken, mint vándor kóborol,
És ott talál barátaim között
A dombtetőn, hol békés csend honol.

A nyugvó Nap, mely vérbe öltözött,

Sima István
Sima István képe

Út keresők

Rovatok: 
Vers

Azt mondtad, elmész messzire
Nem tarthat vissza senki se
Keresni indulsz álmaid,
Elérni titkolt vágyaid

Sima István
Sima István képe

Egy fonyódi remetéhez

Rovatok: 
Vers

Mezei István barátomnak, költőtársamnak

Látod Pistám?! - újra nyár lett
Táncol a Nap a tó vizén,
De innen - Budáról Fonyód költőjének
Erről miért is meséljek én?

Sima István
Sima István képe

Telhetetlen hangya

Rovatok: 
Mese

Valahol egy mezőn történt,
Épp a hangyák ültek törvényt
Egyik vétkes társuk felett
Ki ebédnél duplán szedett

Sima István
Sima István képe

Addig jó!

Rovatok: 
Vers

Amíg reményt ébreszt az álom,
Amíg édes a méz a szádon,
Amíg szemednek joga, hogy lásson,
Amíg van otthon, s van aki várjon,
Addig jó!

 
Sima István
Sima István képe

Fekete-fehér, igen-nem

Rovatok: 
Vers

Fekete – fehér, igen – nem
Hát nem ilyen az életem.
Van benne sok lehet és talán

Oldalak