Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Bera Irén

Szirén
Szirén képe

Évszakok tükrében

Rovatok: 
Vers

Amikor a fagyok elfáradnak,
duzzadó ágon rügyek pattannak.
Körbetekint a tavasz hírnöke,
szerelmes harmat ül a tövére.

Fa ágai gyümölcstől roskadoznak;
kalászok kaszára várakoznak,
szüreti daltól hangos a határ,
a tarka lombokra elmúlás vár.

Szirén
Szirén képe

Zápor

Rovatok: 
Vers

Felhők tornyosulnak az égen
habos feketén és fehéren.
Szél ecset nélkül fest szürkére,
pórul jár, ki nem számít dühére.

Dörgő hang tör felhő torkából,
villám cikázik, az ég lángol, 
felleg szakad, hullik a zápor,
a szomjas föld nyakal, fűszál táncol.

Szirén
Szirén képe

Pályázat: Szíts tüzet

Rovatok: 
Vers

Baljós gondolatok izzadnak a fejedben,
sajgó indulattól vér csöpög az orrodból.
Kudarcot markol naponta dolgos tenyered,
és amit kerestél, az vádlón ledorongol.
 
Talonban a megbecsülés és a szeretet.
Fals dallam szól igazságosztó poharából.
Történelmi dicsőségünk oson fal mellett,
keserű jelenünk hiányt üvöltve gyászol.

Szirén
Szirén képe

Múlt, jelen és jövő

Rovatok: 
Vers

Régen madarak ezre röpült a friss szántásra.
Nem maradt a földben sem kukac, sem lárva.
Most fekete hátát sűrűn befedi a dudva...
A szemétben patkányok hada dőzsöl megbújva.

Üres a fészek, mezőre a madár se jár.
A fáink gyümölcséből ma már nem lesz lekvár.
Ódon tanyák teteje régen beomolva...
Csak emlékeinkben zsong a sok vidám nóta.

Szirén
Szirén képe

Derűs világ

Rovatok: 
Vers

Nem tömjénezzük a lelkünket,
pedig nagy szükség volna rá.
Hagyjuk, hogy mérgezzék létünket,
pedig lehetne itthon Kánaán.

Van földünk, mely mindent teremne,
bár a Duna egyre inkább apad.
Volna magyar, mit ember ehetne,
mert nem ízlik az alma, mi fanyar.

Szirén
Szirén képe

Szívembe derű költözött

Rovatok: 
Vers

Kóborlok az utcán,  árnyékomba botlok,
mi követ, mint hitetlent a koboldok.
Varázscipőm sincs, sorsom elől elfutni nem tudok.
Ha haragszol, én akkor is mosolygok, 
mert szívembe régen várt derű költözött,
mikor egy apró virágszirom az arcomra hullott.
 

Szirén
Szirén képe

Reménytelenül

Rovatok: 
Vers

Ha a könyvnek nincsen címe, ha a lapokon nincs betű,
Ha a hegedűnek nincsen hangja, ha a kotta is üres, 
Ember, akkor erre a világra inkább meg se szüless,
Mert ki tudja, jöhet-e vajon a borúra még derű.
 

Szirén
Szirén képe

Feketéből színek

Rovatok: 
Vers

Fekete felhők kergetőznek,
feketére festik az eget.
Sebeket ejtenek szíveken, 
gyenge lelket megfertőznek.

Álmok szállnak a szilaj széllel; 
sóvárgó vágyak ébredeznek,
rést, helyet keresnek örömnek,
s színeket lehelnek a fények. 

Szirén
Szirén képe

Ölel a nyár

Rovatok: 
Vers

Pipacs fogad gólyahírt,
köszönti a rózsapírt.
Harsog, zöldül a határ,
kedblére ölel a nyár. 

Szirén
Szirén képe

A remény rabja

Rovatok: 
Vers

Nyomor időz, békjóidat rakja.
Csendben tengődsz, fojtogat dacszava.
Körötted gőz, gyomrodat sav marja.
Hangulat bősz, de elcsuklik hangja.
Nem vagy Te hős, csak a remény rabja.

Szirén
Szirén képe

Predesztináció

Rovatok: 
Vers

Csend, élet.
Csendélet.
Csenddé lett.

Szirén
Szirén képe

Fázós tavasz

Rovatok: 
Vers

Fázós ez a tavasz,
tollat szél borzolhat.
De hiába ravasz,
rügyet nap csókolgat.

Szirén
Szirén képe

Neked hoztam...

Rovatok: 
Vers

Álmomban Édes, gyermek voltam.
Neked nyíló orgonát loptam
a senki földjéről, fehéret,
és szedtem nefelejcset, kéket...

Fehér szalaggal átkötöttem,
angyalszárnyon szálltál fölöttem. 
A temető kapu tárva állt ott,
elejtette kezem a virágot...

Szirén
Szirén képe

Eleve elrendelve

Rovatok: 
Vers

Mindenki cipel egy keresztet,
mit az élet sorsnak nevezett.
Sok embernek nehéz a terhe,
léptét nem kíséri szerencse, 

de van, kinek ragyog a szeme,

Szirén
Szirén képe

A nő

Rovatok: 
Vers

A nő ötven év felett
lehet csinos, jobb, ha kedves.
Boldogulásának kulcsa
legyen intellektusa. 

Szirén
Szirén képe

Új nap

Rovatok: 
Vers

A nap a horizontra könyökölt,
az éj semmivé töpörödött.
A természet színesbe öltözött,
a remény szívekbe költözött.

Szirén
Szirén képe

Volt és lehet

Rovatok: 
Vers

A volt és a lehet
esküdt ellenségek,
nekünk embereknek.
Mert
léteket mérgeznek.

Szirén
Szirén képe

Ne keseregj...

Rovatok: 
Vers

Örülj annak, ami van!
Ne keseregj azon, mi lehetne.
Ha elégedetlen vagy, 
sohasem lesz béke a szívedbe.

Szirén
Szirén képe

Egy szerelem margójára

Rovatok: 
Vers

Fáj a búcsúzás,
Fáj, ha menni kell.
Sír álmodozás, 
s két szív vérzik el.

Szirén
Szirén képe

Párologtatva

Rovatok: 
Vers

Gondolatfoszlányok mindenütt,
csak össze kéne rakni.
Amit olvasok szíven üt,
fel kellene forralni.

Párával elszáll az indulat,
az epe sem keserű,
édeset iszik ki mulat,
a méreg nem lehet nedű.

Vegyünk magunkhoz égi nektárt, 
szóljunk kedves szavakat,
mik nem feszítik a membránt, 
mégis ledöntenek falakat. 

Oldalak