Ma, aki elveket vall, azt hamar kinevetik. Ne menj templomba! Ne higgy!

Történet a bibliából:
            Jákób egyetlen leánya Dina erőszak áldozata lett. A bölcsek közül nem mindenkit hatott meg a lány tragikus sorsa. Volt aki azt bizonygatta, az erőszakért Dina a felelős, mert mutogatta szépségét. Minek ment az utcára? amikor ezt tiltotta az akkori erkölcs. Mások Sikemet , az erőszakolót ítélik el. Így Dina testvérei is, akik kegyetlen bosszuval fizetnek meg a gyalázatért, amit testvérükkel Sikem elkövetett.
           Jákób az apa, tanácstalan. Elítéli az erőszakolót, de a bosszuállót is. Mi legyen?
           Nézzük az áldozatot. Amikor testvérei elmentek érte az elrablójához, hogy kiszabadítsák, alig tudták magukkal vonszolni. Dina egyre csak azt kérdezte: Hová tegyem szégyenemet? Ki vesz engem ezután el? Gyalázatommal ami engem ért, tudok e élni?
          Ez a történet jutott eszembe, amikor a napokban egy nagy nevű sportoló úgynevezett botlását röpítette világgá a sajtó. Suttognak, csaholnak a csahosok mindenfélét. Ki a sportolót, ki az áldozatot ítéli el. Hogy nem is úgy volt, hogy a hölgy minek ment oda? Szóval megy a csete-paté. Mindenki nagyon okos. Botrány van kérem.

          És akkor megszólal az áldozat. A sportoló bocsánatkérő virágcsokrát mosolyogva fogadja.

Ötvenöt év távlatából talán már minden másképpen van...
Marad nekünk a vívódás