Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Vissza akarok szokni az életre

Mezei István
Mezei István képe

Aranyvasárnapi gondolatok

  Úgy tartják, magyartalan használnia szokni igét jelen időben, így én is a jövőre vonatkoztatom. Mert újra kell magunkat szoktatni a köszönésre, a mosolyra, a nevetésre, az egymásra figyelésre, a hosszú beszélgetésekre, az édes együtt hallgatásokra, egymás meghallgatására, úgy ahogy talán nagyapáink, apáink tették egykor, mert különben meghalunk!

   Tiszta vizet inni, mélyen belélegezni az ózondús levegő pezsdítő erejét, nyugalmát, egész testünkkel magunkba szívni a nap melegét, elfelejtett titkaikat, kiapadt forrásainkat, kútjainkat 

újra megtalálni, elmerülni a szeretet hullámaiban, még ha úgy érezzük is, hogy közöny, harag vesz körül bennünket, mert különben elpusztulunk!

   Az örömök habzsolása, a harácsolás, a kicsinyes parttalan viták, a torzsalkodás helyett a bennünk tátongó űrt, szakadékokat szépséggel tölteni fel, hogy újra egész önmagunk lehessünk igazi énünket újra élesztve! Jó könyveket, szép verseket olvasni, csodás festményekben és zenében gyönyörködni, hogy túl láthassunk a hétköznapok szürkeségén, és túl élhessük a világ borzalmait!

  Örülni annak, ami adatott, a friss kenyér ízének, a gyümölcs zamatának, az egészségnek, az otthon melegének, az összetört napok romjai közt is megbúvó békének, szívverésünk nyugodt ritmusának, képességeink és lehetőségeink termékeny egyensúlyúnak!

  Levetni rosszkedvünk gúnyáját, beidegződött rossz szokásainkat, mániáinkat, pusztító, sorvasztó szenvedélyeinket, irreális elképzeléseinket, révedezésünket a lehetetlen után, megragadni szelíden, ami elérhető a lélek mértéktartásának ingaóráját, önfegyelmét figyelve, követve, mert különben örök elégedetlenségre, boldogtalanságra ítéltettünk!

  Magunkat vállalva rácsodálkozni a világ szépségére és mások értékeire, vonzani a fényt, taszítani az árnyakat a mindenség harmóniáját lopva magunkba. Mert soha sem késő visszaszokni az életre. Nem kell hozzá pénz, mások segítsége, isteni sugallat, még csak a szerencse sem, csak mi önmagunk, mégis milyen embert próbálóan nehéz, de ha nem tesszük meg, elpusztulunk.

 

2014. december 20.  

Rovatok: 
Publicisztika