Oly egyszerűbb lett volna minden
Foglyul ejtett egy érzés
Kitartóan őriztem a semmit
Imádva a zimankósan rideg teleket.

Tavaszodván elillantak az illúziók
Pedig mily csodás a bimbódzó természet
A színek, illatok és virágok kavalkádja
Mégis vártam, hogy essen még a hó és legyen hideg.

Májusra vége lett mindennek
Szebbnél-szebb nyarak illantak el végleg
Ma is fájdalmas a rés a ketrecen
Totális biztonság sehol sincsen.

A tökéletes létezést kutatva
Monotonon küzdelmesek a napok
A siker oly nagyon ritka
Már alapjáraton is elszállnak az évek.

Hogy mégis milyen lehetett volna
Már nem tudhatjuk meg soha
Árva lelkek, pusztuló létek
Fájdalmak és kudarcok sora.

Ne hajkurászd mohón a profitot 
Éld inkább meg a jelent most
Ne könyörögj azokon az ajtókon
Mik nem nyílnak már ki soha.

Káposztásmegyer, 2023. február 21.