Szerelmet mesél az a tajték,
habos habját mind kidobja,
súlyos köveken elmosogatja,
hogy boldog legyen a holnapja.

Alkonyatba fullad az álmom,
sokszínű szép színes ceruzája,
előtte felrajzolja, félhomályba
már nem duzzad fehér vitorlája.

Lám kikötve itt-ott sorakoznak,
rudazatuk büszkén égbe kiállt,
ó Balatonunk ringass minket,
elmondunk érted, mindig egy imát.

Írta-Varga István Barcs-2017-