Fenn a magas romok felett
Ködök szállnak,nem jő még a kikelet
Levegőben vércse vijjogva száll
Szélesre terjeszti szárnyát
Lecsap majd a vad madár!

Gomolygó februári ködben
Röptében is áldozatra vár!
Fényt bocsájt rá néha a napsugár
S a köd némán szitál

Galamb nem sejti ő lesz az áldozat!
Megpihen a romok közt,s magvakat kutat
S hull a szürke tolla,mint egy utolsó üzenet:
Vérrel írja fel az égre,"vigyázzatok emberek!"

Mert a vércse,nem kér elragad!
Szelíd galambként nem tudni ki az áldozat!?
S új romok konokul néznek az égre
Győztesként vijjog a ragadozók büszkesége!

Isten szelíd állatai a vércsétől jót ne várjatok!!
Életetekre tör,ha nem vigyáztok!
Győztesként szeli magasan a levegőt!
Uralja a világot,hegyet,dombot,háztetőt!

2016.02.16.Mosonmagyaróvár