Keserves idők köszöntenek a világra!
Egyik holló a másik szemét vájja.
Uralkodik már a pénz ember millióin,
Fegyver pusztít, s jön a halál, s a kín!
Istent tagad, gyilkolja papját.
Hitet gyaláz, így hirdeti igazát.
Nem kímél sem gyermeket, sem anyát.
Öli halomra áldozatát.
A templomra s az iskolára vigyázzatok!
Nem lesz tudás s hit, amit gyaláztok!
Szodoma és Gomora példáján nem tanultok.
Isten haragja lesújt majd rátok!
Magas tornyok kiáltanak az égre.
Hitünk támadják, s van végveszélyben!
Gyermeket tanítják a pusztításra!
Bosszút forralnak, nemzetet gyalázva.
Mikor lesz vége e gyűlöletkeltésnek?
Hazát is tagadó, hitetlen beszédnek?
Mikor nyílik ki szemetek végre?
Összefogás a fegyver az ellenségre!
Védjük nemzetünk békéjét karöltve!
A szétdaraboltat eggyé tömörítve!
Szeretet s a tudás legyen köztetek!
Imára kulcsolom kezem, s imádkozom értetek!
Talán még nem késő, megértitek!
Ebben a háborúban nem lesznek győztesek!
Mi lesz a néppel, ha a hitet s tudást elveszitek?
A sátán pusztít, nem lesz, ki gyógyítja sebeitek!
Mosonmagyaróvár, 2016. augusztus 2.
TM