Négy gyertya adventnak koszorúján,
hát megszületett Krisztus Király,
minden év egy újabb várakozás,
Ő pedig itt van, köztünk a varázs.

Közöttünk jár, ki nem veszi észre,
aki oly gyenge, hitének nem kertésze,
Ő ott van velünk árnyékban és a fényben,
boldog nevetésben, a pottyanó könnyben.

Betlehemi csillag, ragyogj nekünk,
Ó Urunk, mindig itt köztünk velünk,
szeretet mellé ajándékot adunk,
kis örömökre általad bukkanunk.

Majd lefekszem, szemem álomra csukódik,
függöny lebben, angyal szobámba omlik,
kiáltanák, két ujját ajkamra nyomja,
így lett ő nekem, karácsonyfantomja.

Csengőszóra hajnalfény, sziporkázva hasadt,
szertefoszlott álmom a nappalba szakadt,
karácsonynak fájává, fenyőfa változott,
ilyenkor elmém mindig elábrándozott.

Várakozás boldogságra, szürkeség után,
majd felveszem legszebb ünneplőruhám,
harangok konganak, éjfélimisére hívnak,
bánatos lelkek boldogságra nyílnak.