Messze már a régi emlék,
Mégis hozza minden percét.
Mikor jó apám és anyám.
Folyosón állva vártak rám.

Írtam majd vonatra ülök,
Ők várták a vonat füttyöt.
Szobában már megterítve,
Tyúkhúsleves arany színnel.

Ízével a rántott far-hát,
Illatával a kelt kalács.
Benne van a szívük lelkük,
Vágy, hogy egymást megöleljük.

Az apukám mosolygósan,
Anyukám kissé fáradtan.
Reggel óta sürgött-forgott,
Pihenésre nem is gondolt.

Én sem jövök üres kézzel,
Ajándék meglepetéssel.
Megtömtem háti táskámat
Átadhassam alig vártam.

2022.02.15.