Öreg szarvas sétált az erdőben,
ez az ő hatalmas birodalma,
ismert minden fát, minden bokrot,
itt élt őse, vén öregapja.

Ez az utolsó ősz életében,
itt vannak már a fiatalok,
orra érzi a levegőben,
hogy kezdődnek a viadalok.

Harcos ifjak büszkén bőgnek,
recsegnek, ropognak az ágak,
sorban állnak a vezérségért,
hajtják, űzik őket a vágyak.

Az öreget még védte, óvta
az összegyűjtött tapasztalat,
tudta, hogy egyszer ez kevés lesz,
jön majd, ki nála hatalmasabb.

Még egyszer megküzd, még harcba száll,
ereje talán győzni engedi,
hogy dicsőséggel távozhasson,
mielőtt az erdő végleg elnyeli.