Dércsípte fehérséggel fogadott a reggel,
így megvolt a reggeli is tele mérgekkel,
virágzó barackfák megfázott bibékkel,
ablaknál állok, elszállt reményekkel.

Nem elég, hogy betegek a diófák,
rátapadt a fagyott dér, mint testre piócák,
ember is viseli, éveknek fájó terheit,
betegség gátolja, hogy véghezvigye terveit.

Sok éve már, imákkal töltöm éjeket,
nem kergetek már, színes álomképeket,
add Uram, hogy a sok gyümölcsfám teremjen,
végre lássam érettségét tenyeremben.

Barcs-2021.04.09.