40 éves érettségi találkozó elé
Mostanában hosszabbak az órák –
szünet sincsen, hej pedig hiányzik!
Fejbe rúgott minket a valóság:
diákélet? – de régen hiánycikk!
Társaim a ködbe tűnő múltból:
álljatok meg, révedezzetek!
Kortyoljatok emlék-őrző kútról,
szívetekre ajtót fessetek!
Dobja hátra szennyesét a lélek –
holdvilágnál hófehérre ázzon.
Simogassa lágyra mézga ének,
angyalokkal csillagfényt teázzon.
Csizmák sarkát üsse fel a varga:
hét mérföldön mégse kopjon el!
Ősz hajatok feledés takarja,
szép szavatok sose fogyjon el.
Készüljetek még egy csengetésre –
szűz papírra hull a dolgozat.
Puskázhattok: úgy se veszik észre –
száraz torkot sírás fojtogat…
Érzitek: az idő mily kegyetlen?
Életünk csak mázolt szenvedés.
Számlánk végül mégse rendezetlen:
vár miránk egy végső csengetés.
2016.05.25. Csorba Tibor