Hogy rikoltozik a sok sirály,
zsákmány szerzés ez a viszály,
már készül a Nap lenyugodni,
a szépséget még kell fokozni.

Homokpadon ott áll aggódva,
a hölgy már régóta várakozva,
nem jön, nem jön a halász bárka,
már hajnal óta kint van párja,

Baljós jelű ott az égbolt alja,
feltűnhetne, hisz ment hajnalba,
nem, nem történhetett semmi baja,
várok, gyönyörködök még alkonyba.

Szép az alkony, a váró vágyakozás,
kalapja kezében, integetésre készen,
nem lesz vihar, nyugodt a tenger,
de könny csillan aggódószemében.

Írta-Varga István- Barcs-2017.08.03.