Tegnap még jégvirág
Nézett be az ablakomon
Ma napsugár ragyog az arcomon
Felolvasztja a jégpáncélt a földeken
Visszatér megint ,mint a tenger
Mi lesz a vetésből,amit elvetettünk
Lesz- e termés a nyáron,s kenyerünk
Aggódó szívvel nézek a határra
Kevés kenyér jut a szegények asztalára
Már a természet is fellázadt az ember ellen
Hol esőt önt,hol jeget fagyaszt a kegyetlen
Megzavart természet már nem is tudja
Esőt,vagy fagyot hozzon hidegszél fújja
Kis állat elbújik,csak a holló károg
Mi lesz a nyáron,érnek-e a kalászok,
Ha így megy tovább kenyeret sem eszünk
Természet is harcba indul ellenünk
Úgy várom a napot,talán segíthet
Felszárítja fájó könnyeinket
Felragyog az égen tüzes koronája
Áldását ontja e bús,szomorú országra
2O15.O1.O3.Mosonmagyaróvár.