Szonett

Torlódik a partra az összetört jég,
leolvadt róla már a dér és a hó,
felhők színét tükrözi  a víz, a tó.
kék ünneplőt ölt fel naponta az ég.

A tél is érzi már, hogy eljött a vég,
lassan szétfoszlik a páratakaró,
elindulta a komp, készül a hajó,
partra sodródik a téli törmelék.

Nád, faágak és összetört, roncs stégek,
egyedül nézem, és már nem tevéled,
vadkacsa fészket rak a nádas ölén.

A túlsó hegyek néha arany-ködben,
látják, a kikelet itt, a közelben,
a tavasz költözik talán majd belém.

2015. 02. 13.