Tavaszi szél rázza a fákat
Tombol, megvadult csikóként száguldja a tájat
Hull a virágszirom, teríti a földet
Virágos utakon sétálni könnyebb
Majd arcod simogatja
Mintha szellő volna
Mert neki ehhez van kedve
S tovaszáll elcsendesedve
Ne fújj, te nyugati szél!
Mondanám, ha lehetne
De a szél nem hallgat
Fújja a nótáját, sietve
Hajtja a felhőket, űzi messzire
Zörgeti az ablakot
Rázza a fakoronákat
Elcsendesül a madár, ő is fázhat
Hallgat a fészek alja
Nincs kedve a dalra
Kegyetlen tavaszi szél őket is zavarja
Csak a nyugalmat várja
Csendesedj te szél, csendesedj valahára
Sok baj az embert cibálja
Hadd örüljön tél után a tavasznak
Virág tengerének, ragyogó napnak
Nyugodjon meg a szív valahára
Ne hozz kárt, veszedelmet az ember fiára
Szálljon a madárdal fel az égig
Csitulj te szél, az emberek ezt kérik….
Mosonmagyaróvár, 2023. március 28.
