Bánatosan szól a hegedű,
húrjai régmúltról zenélnek,
a megviselt öreg vonójára,
hullanak fájdalmas könnyek.

Mert Tantalosz-ba bele veszett,
ki a szerelmet, boldogan adta,
így sírja el most nagy bánatát,
míg lángoló tűzét, borral oltotta.

Tartarosz-ra vágyik most már,
hol kedvesét tán újból megleli,
új Gaia hol terül el, oda vágyik,
ahol lelke a bánatot elveszti.

Írta-Varga István-Barcs.2017.07.22.