Kidőlt,bedőlt kerítése
Nád a tető,szél megtépte
Elhagyott a tanya háza
Gazdája vajon útját hol járja?
Eperfa búsan hajlong
Lombja már hűset nem ont
Elárvult már a tanya
Egykor felverte gyerekek kacaja
Gaz verte fel az udvart
Ablakán csak a nap kacsingat
Gazdag kertjét vadak látogatják
Nem várják vissza ember fiát
Mert embert próbáló volt itt az élet
A sok munka semmivé lett
Tavasz,nyár,ősz,tél váltakoznak
De ajtót itt, már ki nem nyitnak
Pedig volt fehérre meszelt fala
Muskátlival tele ablaka
Kuvasz kutya csak csaholt
Idegen után sebesen loholt
Hajnalban kakas köszöntötte a napot
Örömében nagyot kukorékolt
Visított az éhes malac
Volt itt tehén,bárány, baromfi had
De elbánt vele az idők sora
Mestergerendán lúg az elárvult csizma
Nem hordja azt már senki
A templomba misére,se faluba menni
Tanyák, tanyák,árva tanyák
Békében is végnapjukat alusszák
Csend honol kint is,bent is
Szél dalol örök altatót nekik
2O15.O7.15.Mosonmagyaróvár