Égette már talpam forró homok,
gördültek kavicsok cipőm alatt,
kövek is igazgatták a bokám,
és jártam sárban, mely rám ragadt.

Az őszi avart jobban szeretem,
a zizegő száraz leveleket,
az éjszaka lehullt friss havat,
a reggel roppanó hópelyheket.

A harmatos fű simogatását,
kerülve a tüskés bokrokat,
víz mellett a lecsiszolt,
apró gyöngykavicsokat.

Fenyők zörgő tüskeágyát,
a felásott földet tavasszal,
amikor melegíti, eggyé válik
a puha talaj talpammal.