Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Találkozások III.

Marika Lovász
Marika Lovász képe

Net-kapcsolat

Már több, mint egy év eletelt azóta.Egyedül vagyok. Kerti munkákkal foglalom el magam. Nőnek az ültetett gyümölcsfák, egyre bőségesebb termést adnak. Ebben az évben, már a diófán is - megszámoltam -27 darab dió termett.

Megkeresnek  klubtagok,  eljárok velük   ide-oda.  Ismerkedem azokkal az emberekkel, akiket eredendően ismernem kellene.Egyesek javasolják, lépjek fel az internetre!   az milyen jó,  ott van az élet.   Kisunokám  is  unszolgattott : tudnánk skypolni,  sokkal többet lehetnénk együtt,  video beszélgetve.   Jó,  legyen ! Karácsonyra vegyünk egy laptopot, idős gépem helyett, ami már csak a játékra jó.

Szeptember, név és születésnap,  jönnek a gyerekek,  köszöntenek,  és mi az ajándék?  Egy laptop.  Felinstallálva,  tele gyönyörű képekkel, nemrég volt a család Braziliában.   Mindenki itt van velem,   nagyon, nagyon örültem.

A géppel való rövid ismerkedés után feljutottam az internetre.  Huú!  kitárult előttem a világ,  és.... én,  kiléptem abból a burokból amelyben eddig éltem.A   neten,  távol élő embereket kerestem.  Izgatottan vártam,  találok-e egyet is ?  Már egy hét is eltelt,  mire valaki jelentkezett.

Azt írta,   előbb lekáderezett,  ki is  vagyok én,  a nevem semmit sem mondott neki.  Innentől kezdve hosszasan levelezve,  ismerkedtünk egymás életének alakulásáról.   Majd,  jött a  kérdés :   skypolni nem tudsz ?  Tudod,  inkább csak olvasni szeretek, írni  nem olyan nagyon.   A  gyerekekkel skypon tartom a kapcsolatot,  de hogy mással  hogyan  lehet,  fogalmam sincs . Küldök neked meghívót,  csak fogadd el,  és én majd felhívlak.  Így történt.Ezután  vasárnaponként, órákig tartó video beszélgetések következtek !  Vártam ezeket a beszélgetéseket,   ilyenkor repült az idő.

A következő nyáron,  találkoztunk.  Megöleltük egymást,  megszorított,  engem valóságos áramütés ért,  nem tudtam elengedni !

Aztán elment.  Azóta  net-kapcsolatunk van.  A privátban.  Kis ablak,  kis szöveghellyel. 

szia,  mi újság? --- szia  semmi

hogy vagy?  --- nem vagyok jól

remélem nem miattam ? --- miattad is , másért is

hiányzol ---  te is nekem

jó lenne veled lenni ---  jó lenne

azt tervezem, megint jövök --- az jó lenne --- talán

Mi történt ? Mi történik itt ?  Miért nem mondhatom, írhatom,  amit a valóságban érzek ? hogy vágyódom, hogy kínlódok, hogy a nap minden órájában szorongok, és ha meglátom az üzenet jelzést, a torkomban dobog a szívem.  Szeretném, ha szeretnél !

Valamiért ezt leírni nem szabad,   így,   válasz sem érkezhet rá.

A netről  meséli egy ismerősöm : Nagyon el vagyok keseredve,   képzeld !  páran figyelemmel kísérték a kezdődő kapcsolatomat egy férfival,  és  lenyúlták tőlem.  Bután állok.  Hát ?  hogyan lehet  lenyúlni a  semmit ?

Motto: december 31.   BUÉK neked ---- neked is

                      Már annyi sem maradt, hogy kiírjuk:                                            Boldog Új Évet Kívánok neked

Rovatok: 
Irodalom