Kedves, öreg Télapó!
Van zsákodban minden jó?
Talán annyi Télapó,
Üres puttony nem való.
Sírnak is a gyerekek,
Ha Télapó is kesereg.
Ügyes, kedves Mikulás,
Zsákja bizony tele már.
Vigasztalja bőszen társa,
Talán csak nem, krampuszkája?
A rénszarvasok toporognak,
A zsákok meg szaporodnak.
Hol van már a segítség,
Télapó sem győzi rég.
Jönnek vígan a manók,
Hoznak cukrot, mogyorót.
Játékokat sorban, rendben,
Batyujukba rakják csendben.
Nagyon sokan várják őket,
Gyereksereg lesi ott fenn.
Számolnak sok csillagot,
Míg a szemük felragyog.
Fent az égen repülnek,
Mikulás számolja őket;
Meg van Táltos,Táncos, Pompás,
Csillag, a tudós Üstökös,
Íjas, Mennydörgés,fürge
Villám, és a fényes orrú Rudolf,
A kis merész vezér.
Jöhet bármilyen sötét,
Lámpásként világít a ködben,
Nehogy, a Mikulás eltévedjen.
Talán várják őket reggelig,
Míg kiscsizmájuk megtelik.
Kedves öreg Mikulás!
Nagy örömöt hintesz ránk.
Nem hiába vártunk téged,
Gyermek szívek örömére…
Hulljon a hó reggelig,
Mikulás mondhassa; Hó-hahó!
Szánunk siklik, az a jó!...