Tartom sorsom súlyát,
megakadt, nem mozdul,
görgetném már tovább,
mint a sziklát, Sziszüphosz.

Folyton elgurul,
ha megállítanám,
de meg-megakad,
ha gyorsan gurítanám.

Hegy állja utamat,
vagy lejtő gyorsítja,
görbíti hátamat,
majd lábam futtatja.

Nehéz szabadulni,
de nem lehetetlen,
bár néha az ember
béna, tehetetlen.

Elhagyom e sziklát,
könnyítem életem,
ha nem terhel súlyával,
könnyebb lépkednem.