Kit nem zaklat kétely gondolat
nem őriz magában arcokat
nem kínozza sok fájó emlék
akit nem zavar lét a nemlét
mint a beprogramozott robot
sírni keseregni nem szokott
szíve nem vágyik melegségre
kinek elég a puszta léte
nincs benne féltés aggodalom
nem töpreng szón és mondaton
beburkolódzik önmagába
nem bolond hogy szívét kitárja
ki mindig kemény és nem gyönge
nem karcolja könnycseppek gyöngye
korlátozott felvértezettennem
keres embert az emberben
hiszi verhetetlen hős bátor
fegyvere közöny olcsó mámor
bizonyosság dölyfe  is övé
mint élete porlad semmivé
a szemüvegem páraszemcsés  
mért nem vagyok én ily szerencsés.

2014. 10. 11.