Nyomomba jár, mint hűséges kutya,
olyan árnyékféle, retyerutya,
bemegyek egy szobába, már ott ül,
van hogy zenémbe belehegedül.

Csak megkérdezi, hogy hova megyek,
majd odavetik kíváncsi szelek,
oly kíváncsi, majd körül szaglászó,
ez egy undorító csúszó-mászó.

Hát újra itt van, köröttem zümmög,
míg én laptopon merengve csüngök,
bemérgedtem, aztán lészen egy csatt,
de akkora, hogy a légy elkushadt.

-írta-Varga István-Barcs-2021.05.05.