Az őszi erdő szépsége,
Most két színben látszik,
Az őszi nap fátylas fénye,
Aranyszínben játszik.

Az árnyékos oldalában,
Lehűl a levegő,
És fehérség varázsában
Áll már a ködfelhő.

Órák óta itt sétálok,
Felszabadult csendben,
Néha-néha meg-meg állok
Pihenni lelkemmel.

Az úton valaki megáll,
Őzzel találkozom,
Szemtől szembe nézzük egymást,
De jó! csodálkozom.

Öreg néném gyógyította,
Mesehős őzike.
Az emlékét ő is hozza,
Elkisér messzire.