Mi lehet szebb a tarka világnál,
felhők közt elbújó kacér napnál,
földközelben játszó pillangónál,
s föld alatt megbúvó magocskánál?

Színkavalkád az élet maga is,
színekben lüktető örök mozgás,
hol minden árnyalat zseniális,
ránézve átjár a hűs borzongás.

Nézd a sárgát, örök fény jelképe,
híd s kapocs ember és Isten között,
melegség, gyengédség mintaképe,
s a szereteté mindenek fölött.

Narancssárga: ennek ellensúlya,
sárga s piros közötti átmenet, 
szellem és libidó egyensúlya,
ragyogás, pompa s boldogság lehet.

S a piros? Életet s halált jelez, 
a szeretetet s szenvedélyt rejti, 
démonoktól megóv és védelmez,
erőt, tüzet s hatalmat sejteti.

A hamu és köd színe a szürke,
szomorúság, unalom kíséri,
de egyházi rendek népe büszke,
a halhatatlanságot ígéri.

Az új élet, a tavasz színe zöld,
jelzi a lét halhatatlanságát,
újjáéled a lélek és a föld,
de féli a féltékenység átkát.

Kék: az égbolt és a tenger színe, 
mely a végtelenségen átragyog, 
a kereszténység az igaz híve,
áldja Szűz Mária s az angyalok.

A mértékletesség színe lila,
egyensúly a föld és az ég között,
az értelem, vágy és nosztalgia,
igazság papi törvények fölött.

A halál szimbóluma fekete,
az ősi sötétség szimbóluma,
az alvilág, pokol tisztelete,
a gyász és bomlás testamentuma.

A tisztaság és az egyszerűség 
nem lehet más színű, csakis fehér,
benne szűzies tökéletesség
isteni állandósággal felér.

Ezüst a pénz hatalmának jele,
Ré napisten csontja ezüstből van,
és az égen futó Tejút neve
Ezüstfolyó - így tartják Kínában.

Az arany jelenti a nap fényét,
megdicsőült szentek glóriáját,
a mennyei hatalom erényét,
s halhatatlanság szimfóniáját.

Nincs semmi szebb a tarka világnál,
felhők közt elbújó kacér napnál,
földközelben játszó pillangónál,
s föld alatt megbúvó magocskánál.

2016. május 7.

T.M.