Szárnyal a hintó,
Nyargal a négy ló,
Úgy suhan egyre, mint a madár.
Észre se vetted,
’Tűnik a szemnek,
Pillanat, s máris messzibe jár.

Díszes a váza,
Színes a máza.
Úri kocsis hajt, büszke, sudár.
Bakja, mint hinta;
Messzi kacsintva,
Két szeme villan, mint a sugár.

Bódul a lány-nép,
Űzi a szándék:
Szép szerelembe hajtja e vágy.
Ám az a hetyke,
Semmibe vette…
Pillanat, s máris messzibe jár.

Rácz Endre ©

2016 08. 16. Szerep