Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

A sors fintora

szeda2
szeda2 képe

Ne fintorogj, te sors!
Hagyj most már békén!
Nem akarok mást,
Csak a  békén hagyást!

Az életem szép oldalát néztem,
Éppen ezen elmélkedtem.
Váratlanul, mint villámcsapás,
Hasított belém a felismerés.

A tény, mely elkapott,
Fogva tart, és szorít.
A villámcsapás elért,
Most már új területet birtokol.

Lépésem nem oly egyszerű,
Sőt, mint kín vesz elő.
Mi történik velem?
Maró gúnyt érzek, itt belül.

Lépj, ha tudsz! Te erős!
Mutasd meg magad!
Lépj, mert muszáj,
Ne nézzék kínodat.

Vidáman pattog a tűz a térben,
A füstölgő kályha terében.
A tűz is azt pattogja,
Ne pattogj, ez az én dolgom…

Terveim, amik egy pillanat alatt,
Szerte foszlanak elmémben.
Szerettem volna kicsit lazítani,
A sok tehertől szabadulni.

Szaladj, fuss, ne nézz hátra!
Birtokold, mit a szem belát.
Keresd, kutasd az értelmét,
De hiába, nem az, amit szeretnék.

Nem lehet, most már újra tudom,
Nem lehet lazítani.
Szomorú a szívem emiatt.
Kérdések kiáltanak belül.

Miért én? Miért velem?
Talán, ne is kérdezzem.
Inkább tegyem le az életem.
Hisz’ az Ő kezében van mindenem…

Bízzál a szabadításban,
Az Ő szabadításában!
Bármi lesz is velem,
Oda bízom, az életem…!

Hát, legyen!

2014.01.07.

 

Rovatok: 
Vers