Egy gazdátlan, bizonytalan sorsú kutyus KÖNYÖRGÉSE

Sok-sok társam nevében
szólok most Hozzátok,
segítsetek mirajtunk,
kiutat nem látok!
 

Szűk ketrec lett otthonunk
gazdánk "jóvoltából",
már nem kellünk, mert megunt,
a biztos lét távol.

Több társunk is megkínzott,
sebes füle, teste,
az utakon kóborolt,
jobb létet keresve.

Szemeinkben rettegés,
ugye jól látjátok,
bizonytalan életünk,
jönnek altatások.

Félelemtől reszketünk
- mi is egyszer élünk -,
értsétek meg, Ti vagytok
egyetlen reményünk!

Szánjatok meg bennünket,
könyörögve kérlek,
nem igénylünk egyebet,
szeretetet, s ételt.

Oly hálás, kit kivisznek,
hidd el, és meglátod,
lesz a sírig hűséges,
igaz, jó barátod.