Hull a levél , vége a nyárnak
Szelek fújnak, szelek járnak
Arcunkat pirítja az őszi szél
Parkban csak a csend beszél

Itt, ott makk koppan, földet ér
Napsugár  bágyadtan fűzi a fákat
Sugarai a patak vízén táncot járnak
Egy, egy cinke füttyent párjának

Lila fejével ciklámen int felém
Fenyők alján nyílik, oly szerény
Padok üresek, nem jár erre senki sem
A múlt kacagását hiába keresem

Köszön az ősz levél hullással
Csenddel, mókus ugrálással
Vidáman, huncutul néz felém
Mint, ha mondaná, találkozunk még
te meg én

Az elmúlásban is öröm tölti el szívem
Láttam az őszi parkot,
Emlékét magammal viszem
Vadrózsa érő piros csipkebogyójának színét
A búgó vadgalamb ígéretét

2017.09.13.Mosonmagyaróvár.